Hallgatói útmutató a JDBC méréshez

Környezet kialakítása a Rapid szerveren

A JDBC mérés keretében egy Java Web Start alkalmazást fogunk írni. Ehhez egy példa alkalmazást bocsátunk a hallgatók rendelkezésére, mely sablonként, kiindulási alapként szolgál a mérés során elkészítendő alkalmazáshoz.

A minta alkalmazás a következő módon tölthető le és állítható be legegyszerűbben a Rapid szerveren, SSH kliensen (pl. PuTTY) keresztül történő belépés után.

curl -L https://db.bme.hu/r/jdbc/demo | sh

A fenti parancs futtatása után az aktuális könyvtárban létrejön egy jdbc nevű, mely tartalmazza a példakód legfrissebb verzióját, egészen pontosan azon részeit, amik minden feladatsorra megegyeznek. A többi részt a preproc.sh fogja letölteni, lásd később.

Az előző mérés során létrehozott táblákra, adatokra szükségünk lesz, ennek biztosítása érdekében futtassuk le újra az SQL mérésen már megismert inicializáló scriptet (ez a 0. feladat is)

Dolgozni a lokális, illetve a rapid.eik.bme.hu nevű gépen fogunk, ahova a labor elején mindenki megkapja a bejelentkezési nevét és jelszavát. Az első bejelentkezés alkalmával ezt meg kell változtatni. Elkerülvén az elfelejtett adatbázis-jelszavakból adódó problémákat, a laborra mindenki úgy érkezzen, hogy be tud lépni az adatbázisba!

A fejlesztéshez használható a Rapidon található JDK (8-ás verzió).

A labor elején a környezetbeállítás és a minta alkalmazás kipróbálása során, valamint később a fejlesztés során az alábbi lépések szerint járjunk el:

  1. Próbáljuk ki a minta alkalmazást (szkeletont), melynek egy példánya a következő URL-en érhető el (az oldalon található hivatkozás segítségével indíthatjuk az alkalmazást):
    http://rapid.eik.bme.hu/~varsanyi.marton/jdbc
  2. Csatlakozzunk az adatbázis szerverhez, a minta alkalmazás felületén megadva az adatbázishoz való kapcsolódáshoz szükséges felhasználónevünket és jelszavunkat.
    Az említett felhasználónév és jelszó ahhoz az adatbázis fiókhoz tartozik, melyet az elmúlt két mérés alkalmával is használtunk (pl.: SQLDeveloper-ben megadva). A jelszó nem összekeverendő az óra elején (a feladatlap fejlécében) kiosztott Rapid-os jelszóval.
  3. Jelentkezzünk be a Rapid szerverre SSH vagy pl. PuTTY kliensen keresztül. Bejelentkezést követően automatikusan a $HOME könyvtárunkba kerülünk.
  4. Töltsük le a minta alkalmazást az alábbi parancs futtatásával:
    Fontos, hogy amennyiben korábban már futtattuk a parancsot, úgy ne futtassuk le újból (ellenkező esetben furcsa hibákkal szembesülhetünk)! Amennyiben erre mégis szükség lenne, úgy előtte töröljük a $HOME könyvtárunkban létrehozott alkönyvtárakat (jdbc, public_html) – szükség esetén előtte biztonsági mentést készítve munkánkról!

    curl -L https://db.bme.hu/r/jdbc/demo | sh

    A parancs egyrészt letölti a minta alkalmazást az aktuális könyvtárba (ez bejelentkezést követően a $HOME könyvtárunk), másrészt beállítja a környezetet, mely során a következő lényegesebb lépések történnek:

    • Minta alkalmazás tömörített „csomagjának” letöltése és kicsomagolása a jdbc könyvtárba
    • Megfelelő jogosultságok beállítása a $HOME könyvtáron, a jdbc könyvtáron és alkönyvtárain
    • $HOME/public_html könyvtár létrehozása
    • $HOME/public_html megfelelő jogosultsági beállítása
    • Végül a $HOME/public_html könyvtárban szimbolikus link létrehozása jdbc néven a <letöltés során aktuális könyvtár – alapesetben a $HOME>/jdbc/web könyvtárra
    • Ennek megfelelően a ./jdbc/web könyvtárba kerülő alkalmazás elérhetővé válik a következő címen: http://rapid.eik.bme.hu/~neptun/jdbc
  5. Az előbbi pontban lefuttatott környezetbeállító script szimbolikus linket készít a Rapid-on található közös JDBC meghajtó példányra. Amennyiben ez valamilyen oknál fogva sikertelen lenne, úgy tegyük manuálisan a meghajtót a jdbc/lib könyvtárba. (A JDBC driver az ojdbc7.jar nevet viseli.)
  6. Lépjünk be a jdbc könyvtárba (cd jdbc), majd hozzuk létre a conf/preproc.config.sh scriptet a conf/preproc.config.sh.sample script másolásával. Az újonnan létrehozott (konfigurációs célt szolgáló fájlban) állítsuk be a címet, neptun kódunkat (Rapid felhasználó neve), stb.
    • A neptun kódunk csupa kisbetűvel írandó!
    • A feladatsor neve csupa nagybetűvel írandó!
    • A konfigurációs script változóinak értékében ne használjunk speciális karaktert, entert.
    • A fenti script konfigurálja a következő lépésben futtatandó előfeldolgozó scriptet.
  7. Futtassuk le az előfeldolgozó (preprocesszor) scriptet, vagyis futtassuk a ./util/preproc.sh fájlt.
    • A preprocesszor script testreszabja a szkeleton alkalmazást, vagyis beállítja a minta alkalmazás HTML fájljában, a MANIFEST és a JNLP fájlban az alkalmazás nevét, címét, rövid leírását, valamint a hallgató nevét, neptun kódját, illetve opcionálisan a Oracle JDBC meghajtó elérési útvonalát az előbbi pontban létrehozott konfigurációnak megfelelően.
    • Letölti a mintaalkalmazás azon részeit, amelyek függenek a hallgatóhoz rendelt feladatsortól.
    • Fontos megjegyezni, hogy a preprocesszor script csak szöveghelyettesítést végez, vagyis lecseréli a placeholdereket az érintett fájlokban a conf/preproc.config.sh szerinti értékekre. Ennek megfelelően másodjára, harmadjára stb. futtatva a scriptet, az már hatástalan lesz.
    • Ha valami miatt mégis szükséges a preprocesszor script újbóli futtatása, úgy munkánk biztonsági mentését követően töröljük $HOME könyvtárunkból a létrehozott alkönyvtárakat (jdbc, public_html), majd kezdjük elölről a deploy-olást. Ehhez a már ismert parancs használható (curl -L https://db.bme.hu/r/jdbc/demo | sh).
    • Az alkalmazás sikeres fordításához és működéséhez szükséges a konfigurációs script fájl létrehozása és beállítása, valamint a preprocesszor script lefuttatása!
  8. Ezt követően lehetővé válik az alkalmazás build-elése, mely (továbbra is) a jdbc könyvtárban állva az alábbi parancs futtatásával történhet:

    scons

    Fontos, hogy a lefordított fájlra legyen olvasási joga az „other” csoportba tartozó felhasználónak. (Ezt a scons elvégzi, egyébként chmod 644 <fajlnev>)

  9. Amennyiben a korábbi build eredményét (pl.: létrehozott .class fájlok) szeretnénk eltakarítani, úgy az a scons -c parancs segítségével történhet.
  10. Ezt követően a böngészőből futtathatóvá válik az alkalmazás. Próbáljuk ki az alkalmazást, melynek elérhetősége:

    http://rapid.eik.bme.hu/~neptun/jdbc

    Adjuk meg az adatbázishoz való kapcsolódáshoz szükséges felhasználónevünket és jelszavunkat.

    Amennyiben a böngészőben történő futtatás során „Found unsigned entry in resource:” kezdetű hibaüzenetet kapunk (ennek megjelenítéséhez a felugró üzenetablakban kattintsunk a Details gombra), úgy indítsuk el a Java Control Panel-jét (javacpl.exe) és ellenőrizzük, hogy a beállításoknál (General/Settings…) a Keep temporary files on my computer pont be legyen pipálva.

  11. Módosítsuk, bővítsük a szkeletont a feladatoknak megfelelően, majd folytassuk a folyamatot a 8. lépéstől.

Aki a lokális gépen fejleszt, az a fájlrendszeren belül hozzon létre egy mappát és oda töltse le a szükséges fenti állományokat. A munkaállományait a mérés végén azonban töltse majd át a UNIX-ra (pl. WinSCP segítségével), ahol a mérésvezetők majd ellenőrizni tudják a mérés eredményét. Fontos, hogy a lokális gépen használt HTML fájl általában a UNIX-on is használható, de mivel a mérésvezetők a UNIX-on található eredményt fogják ellenőrizni, fontos, hogy ott is ki legyen próbálva a megoldás!

A fordításhoz a korábbiakban leírtaknak megfelelően szükség van az ojdbc7.jar fájlra, ami a JDBC drivert tartalmazza.

Általános elvárás, hogy a lefordított program JRE 1.8 futtatókörnyezettel kompatibilis legyen. Ez a Rapidon történő fejlesztés esetén egyértelműen teljesül, mivel ott ilyen verziójú Java környezet található (1.8.0_73). Lokális gépen történő fordítás esetén erre külön kell figyelni. Például Windowsban nem mindegy, hogy melyik verziójú Java környezet szerepel előbb a PATH változóban!

Tesztelés böngészőből (IE, Chrome, Mozilla)

A Rapidról letöltött alkalmazások a program külön beállítása nélkül futnak böngészőből. Ennek a legfontosabb feltétele, hogy az alkalmazás mellett található Web Start protokoll leíró fájl (JNLP) megfelelő elérési útvonallal és fájl elnevezésekkel kerüljön feltöltésre (ez alapesetben a preprocesszor script futtatása után teljesül).

Fontos probléma, hogy a Java 7u51-es frissítés nem teszi lehetővé többek között Web Start alkalmazások futtatását sem, amennyiben azok nem rendelkeznek megbízható CA által aláírt tanúsítvánnyal (az önaláírt sem jó). Bővebben a hivatalos blogon.

A probléma egy lehetséges megoldása az ún. exception site list-ek használata. A megoldás lényege, hogy a Java Control Panel-jén explicite engedélyezni kell a kívánt alkalmazást, oly módon, hogy az URL-jét fel kell venni egy kivétel listára. Ehhez a Java Control Panel (javacpl.exe) „Security” fülén az „Edit Site List…” lehetőséget kell választani, majd a „Location” alatti mezőbe felvenni az alkalmazás URL-jét, végül az „Add” gombbal hozzáadni. Az URL megadásakor a tartalmazó HTML oldal nevének vagy a konkrét JNLP fájlnak nem kell szerepelnie.

Például ha a próbaalkalmazás a http://rapid.eik.bme.hu/~varsanyi.marton/jdbc/application.jnlp címen érhető el, ekkor a listába a http://rapid.eik.bme.hu/~varsanyi.marton/jdbc/ URL=t kell felvenni (a végén lévő perjel fontos)!

Az ezt követő futtatáskor a Java még egy figyelmeztető ablakot fel fog dobni, de ezután már működik az alkalmazás.

Futtatás előtt állítsuk át a következőket: Java Control Panel → General → Temporary Internet Files → Settings… → Keep temporary files on my computer pontot pipáljuk be, majd OK.

Frissen újrafordított program vagy módosított JNLP fájl esetében előfordul, hogy a Java tárolja a korábbi programváltozatot. Ilyenkor a Java plugin cache-t kell törölni: Java Control Panel → General → Settings… → Delete Files… → OK.

A HSZK kliensgépein a Microsoft App-V alkalmazás virtualizációs rendszer van telepítve. Az említett munkaállomásokon két fajta Java futtatókörnyezet is telepítésre került, az egyik az alkalmazás virtualizációs rendszerben érhető el, a másik ettől függetlenül. Utóbbi verzió a C:\Program Files\Java\ könyvtárból kiindulva érhető el. A munkaállomásokon telepített böngészők az alkalmazás virtualizációs rendszer „feletti” Java futtatókörnyezetet érik el, így a biztonsági beállítások megadásához és az alkalmazás futtatásához (engedélyezéséhez) a módosításokat is értelemszerűen az App-V-s futtatókörnyezetben szükséges megadni (ellenkező esetben, pl. ha a C:\Program Files\Java\ könyvtár alatti javacpl.exe binárist használjuk, úgy a változtatásaink érthető módon hatástalanok maradnak).

A fentieknek megfelelően sikeres beállításhoz az alkalmazás virtualizációs rendszer „feletti” Java RE control panel-jén kell elvégezni a változtatást. A control panel eléréséhez a következő két megoldás egyikét javasoljuk a HSZK-ban:

  • Start menü/Run indítása, majd a javaws -viewer parancs futtatása VAGY
  • Task managerben a File/New Task opció választása, majd szintén a javaws -viewer parancs futtatása

Mindkét parancs hatására amennyiben be van állítva a cachelés Java-ban, úgy egy “Java Cache View” ablak jelenik meg, mely mögött betöltődik a Java Control Panel ablaka is, így a cache view-t csak be kell zárni, ezt követően már módosíthatunk a control panelen.

A változtatások érvénybe léptetését követően futnia kell az alkalmazásunknak (böngészőből betöltve).

(Egy másik megoldás lehet a JNLP fájlban hivatkozott alkalmazás JAR fájl letöltése a lokális gépünkre, majd onnan történő futtatása. (Ekkor nincs szükség a biztonsági beállítások módosítására a control panelen.))

Fordítás a Rapidon, Scons

A Rapid szerveren történő fordítás a Scons névre hallgató alkalmazás segítségével történik. A Scons egy nyílt forráskódú, automatikus buildelést lehetővé tevő eszköz.

A Scons néhány fontosabb jellemzője:

  • A fordítás menetét leíró konfigurációs fájlok Python scriptek, ahogy maga az alkalmazás is Python nyelven íródott
  • Megbízható, automatikus függőség-analízist és beépített támogatást (buildereken keresztül) tesz lehetővé számos programnyelvhez
  • Megbízhatóan detektálja a fájlok változtatásait a fájlok MD5 lenyomata alapján
  • A buildelés egyszerűen a scons parancs kiadásával történhet abban a könyvtárban, ahol a fordítás menetét leíró állomány is található
  • A fordítás menetét leíró állomány (Python script) a SConstruct nevet viseli
  • Teljesen automatikusan és inkrementálisan buildel és egy sqlite állományban követi, hogy milyen fájlokat hozott létre, így a „clean” targetet sem kell megírnunk (a „takarításhoz” egyszerűen elég a scons -c parancsot futtatnunk)
  • Cross-platform

A labor során kiadott minta alkalmazás (szkeleton) forráskódja, a fordításhoz és működéshez szükséges állományai a következő könyvtárstruktúrában kerültek elhelyezésre:

  • projekt könyvtár/
    • conf/: a konfigurációs fájlokat tartalmazó könyvtár
      • MANIFEST.MF: az alkalmazás JDBC driverrel való fordításához szükséges állomány
      • preproc.config.sh.sample: a minta konfigurációs script a preprocesszor script konfigurálásához (lemásolandó preproc.config.sh: néven)
      • webstart.keystore: az alkalmazás és a JDBC driver aláírásához szükséges kulcs tárolója
    • lib/: ebbe a könyvtárba linkelődik a JDBC driver JAR fájlja
    • resources/: az alkalmazás felületét XML nyelven leíró fájl(ok) helye
      • View.fxml: az alkalmazás felületét XML nyelven leíró fájl
    • src/: az alkalmazás Java forráskódját tartalmazó könyvtár
      • application: Az alkalmazás Controller és View rétegét tartalmazó package.
        • AppMain.java: az alkalmazás belépési pontját tartalmazó osztály forráskódja
        • ComboBoxItem.java – A legördülő menükhöz társítható modell osztály
        • Controller.java – Az alkalmazás vezérlő rétegét (controller) megvalósító osztály forráskódja
      • dal - Az alkalmazás adatelérési rétégét tartalmazó package
        • DataAccessLayer.java – Az adatelérési réteg generikus interfészét tartalmazó forrásfájl
        • ActionResult.java – Enum az adatmódosító feladatok eredményének jelzésére
      • dal.exceptions – Az adatelérési rétegben definiált kivételeket tartalmazó package
      • dal.impl – Ebben a packageben várjuk el a hallgatótól, hogy implementálja a DataAccessLayer interfészt
      • model – Ebben a packagebe tartoznak a megjelenítendő entitásokat reprezentáló POJO osztályok
    • util/: a környezetbeállító és a preprocesszor scriptet tartalmazó könyvtár
      • deploy.sh: az alkalmazás letöltését és a környezetbeállítást leíró shell script
      • preproc.sh: – Az alkalmazás előfeldolgozásáért (testreszabásáért) felelős script
    • web/: a webszerver által kiszolgálandó fájlokat tartalmazó könyvtár
      • .htaccess: a webszerver számára szolgáló könyvtár-szintű konfigurációs állomány
      • application.jnlp: a Java WebStart alkalmazás leíró állománya (megadja, hogy az alkalmazást megvalósító JAR fájlt, illetve a JDBC drivert honnan kell betölteni)
      • index.html: a http://rapid.eik.bme.hu/~neptun/jdbc címről elérhető HTML fájl. Hivatkozást tartalmaz a JNLP fájlra és így közvetett módon az alkalmazásra.
      • logo.png: – Az előbbi HTML oldal közepén megjelenő képfájl
    • SConstruct: az alkalmazás buildelésének lépéseit Python nyelven leíró állomány (a fájlban leírt lépések hajtódnak végre a scons parancs futtatásának hatására)

A Rapid-on történő fordítás a scons parancs kiadásával történhet, a lefordított fájlok törléséhez a scons -c parancsot használhatjuk. A buildelés során végső soron is az src és resources könyvtárak tartalma fordítódik le és készül belőle JAR fájl, mely már a futtatható alkalmazás. Az alkalmazás, valamint a JDBC driver a web könyvtárban kerül automatikusan elhelyezésre, melyek kiegészülve a JNLP fájllal, egy komplett Java WebStart alkalmazást eredményeznek. A web könyvtárban található HTML fájl erre a JNLP fájlra tartalmaz hivatkozást, mely a http://rapid.eik.bme.hu/~neptun/jdbc URL-en elérhető és innen indulva futtathatjuk az alkalmazást.

A fentieknek megfelelően a feladatok megoldása során alapvetően az src/ és resources/ könyvtárak tartalmát, a bennük található Java és felületleíró XML fájlokat kell módosítani, bővíteni.

MVC architektúra, JavaFX

A minta alkalmazás felépítése a klasszikus MVC (Model-View-Controller) architektúrát követi. Ennek megfelelően az alkalmazás forrásfájljai a következő architekturális rétegeknek felelnek meg:

  • src/application/AppMain.java
    • Az alkalmazás belépési pontját tartalmazó osztály forráskódja
    • Inicializálja a kontroller (controller) és a megjelenítési (GUI/view) réteget
  • src/Model/*.java
    • Az alkalmazás modell rétegét megvalósító osztályok forráskódja
    • Gyakorlatilag POJO oszályok, amik az adatok tárolását és ellenőrzését valósítja meg.
  • src/application/Controller.java
    • Az alkalmazás kontroller rétegét megvalósító osztály forráskódja
    • Példányosítja az adatelérési réteget és összekapcsolja a nézetet a modellekkel.
    • Továbbítja a nézetből érkező eseményeket a modell réteg/adatelérési réteg felé, majd visszaadja a „válaszokat” a nézetnek (View.fxml)
  • resources/View.fxml
    • Az alkalmazás felületét leíró XML fájl, mely XML (Extensible Markup Language) nyelven reprezentálja az alkalmazás felületén (az ablakban) elhelyezett GUI elemeket
    • Kapcsolódik a Controller osztályhoz (referenciát tartalmaz rá), melynek eseményeket küldhet

A JavaFX-es alkalmazások MVC modelljének, illetve az XML alapú felület jobb megértéséhez hasznos lehet a következő JavaFX Tutorial átolvasása.

Az FXML fájl szerkesztéséhez referenciaként szolgálhat az FXML bevezető.

Implementációs követelmények

A feladatok megoldásakor a minta alkalmazás módosítása során a következő szempontokat KÖTELEZŐ betartani:

  • A modell osztályok ne kommunikáljanak egyetlen másik réteggel sem. Az adatelérési réteg csak a modelleket ismerje, a Controller az adatelérési réteget és a modelleket, a View pedig csak a Controlleren keresztül kommunikáljon a többi komponenssel.
  • A feladatok elvégzésénél a Controller, a megkezdett DataAccessLayer implementáció és a modell osztályok üres függvényeit kell implementálni a View.fxml kiegészítése mellett. JavaFx-specifikus importokat csak a Controller osztály tartalmazhat. Szükség esetén a Controller osztályba új (publikus) metódusok felvetők.
  • A 4.1-es feladatnál csak és kizárólag a tranzakcióban részt vevő másik tábla elsődleges kulcsának oszlopát kell bekérni a felhasználótól.
  • A formátum ellenőrzés a Controller rétegben történjen a modell osztályok parseXXX(String input) fejlécű metódusaival. Ha a validáció során hiba keletkezett, akkor az adatelérési réteget már ne hívjuk meg!
  • Az eredmények jelzésére használjuk a már előre definiált kivételeket!
  • Ha egy modell osztályt a View-ból származó adatokkal töltjük fel a Controllerben, akkor a parseXXX metódusokat használjuk, hogyha pedig a DataAccessLayerből töltjük fel, akkor a setXXX metódusokat használjuk! Kivétel ez alól az, ha valaki nem oldja meg a 3-as feladatot, akkor használhatóak a setter metódusok.
  • A validációs kivételek eldobásakor adjuk meg a konstruktorban a tagváltozó nevét!
  • A laborok során a dátumokat a Java 8-as java.time.LocalDate osztállyal kezeljük.
  • Az interfész metódusainak fejlécén ne módosítsunk, ha újfajta hibát akarunk bevezetni, használjunk RuntimeExceptionöket! Ugyanígy a modell osztályok metódusainak fejlécét se írjuk át, ezek is az alkalmazásunk adatelérési rétegének interfészéhez tartoznak!

További tudnivalók

A megfelelő hitelesítő adatok megadása után a kapcsolódás gombra nyomva, majd a keresőfelületen tetszőleges keresőszót megadva az OKTATAS.SZEMELYEK tábla első 20 emberének nevét és személyi számát listázza ki névsorban.

Kérjük, hogy a kapcsolódáshoz használt felhasználónév-jelszó párost mindenki feltétlenül tüntesse fel a beadott jegyzőkönyvében.

A további feladatok megoldásához a kivételek elkapása kötelező, a programon kívülre nem juthat kivétel! A nem megfelelő bemeneteket szintén le kell kezelni, a program írja ki, hogy mi a hiba és hol történt (felhasználói hibakezelés szükséges - pl. a bemeneti mező szám, túl hosszú szöveg, megoldás lehet például egy dialógusablak feldobása a Controllerből).

A megoldás során támaszkodjunk a mintakódban már kialakított struktúrára és elnevezésekre, a mintaalkalmazás kiindulási alapnak tekintendő.

Törekedjünk a biztonságos kódra, használjunk PreparedStatementet, SQL kivételeket, parseInt függvényt!

A beadandó állományról

A mérés értékeléséhez egy NEPTUN-3-CSOPKOD.zip nevű állomány feltöltése szükséges a Laboradmin rendszerbe, amelyen belül egy azonos nevű könyvtár található. A könyvtár az alábbiakat tartalmazza:

  • A teljes forráskódot lab5jdbc.zip fájlnévvel. Ezt automatikusan megkapjuk az aktuális könyvtárban a scons parancs futtatása (vagyis a fordítás) során
    A ZIP állományba az alábbi fájlok kerülnek:
    • src/ könyvtár tartalma
    • resources/ könyvtár tartalma
    • web/ könyvtár tartalma, szintén a JDBC meghajtó kivételével
  • A jegyzőkönyvet (PDF formátumban), amiben megtalálhatóak (NEPTUN-3-CSOPKOD.pdf):
    • rövid (fél oldalas, 6-8 mondatos) felhasználói útmutató az alkalmazás használatához
    • a felhasználónév-jelszó páros
    • a megoldás során használt SQL utasítás(ok)
    • a feladat megoldásának magyarázata
    • a működő alkalmazás elérhetőségének címe: http://rapid.eik.bme.hu/~neptun/jdbc/
    • A jegyzőkönyv fejlécében feltétlenül szerepeljenek a megoldott feladatok sorszámai! Ennek hiányában a jegyzőkönyv nem értékelhető.
  • A beadandó állomány struktúrája tehát:
    • NEPTUN-3-CSOPKOD.zip/
      • NEPTUN-3-CSOPKOD/
        • lab5jdbc.zip
        • NEPTUN-3-CSOPKOD.pdf

A jegyzőkönyvhöz a honlapon található jegyzőkönyvminták használandók, a feladatokra elegendő azok számával hivatkozni, a feladatok szövege ne szerepeljen a jegyzőkönyvben!

A mérés teljesítésének szükséges, de korántsem elégséges feltétele, hogy a Rapidon sikerrel fordítható és működő alkalmazás kapcsolódjon az adatbázishoz. Tehát ha a jegyzőkönyvben megadott címen nem található minimális működést produkáló alkalmazás, akkor a jegyzőkönyv nem kerül értékelésre.

A mérés értékeléséről

A feladatok elkészítése során figyelembe veendő szempontok, hibaforrások:

  • Az elkészített forráskódnak le kell fordulnia, a nem leforduló kód nem értékelhető!
  • A Rapidon nem elérhető alkalmazás nem értékelhető!
  • A jegyzőkönyv fejlécében legyenek feltüntetve a megoldott feladatok sorszámai és pontszámai. Ezek hiányában a jegyzőkönyv nem értékelhető!
  • A kód legyen megfelelően strukturált, átlátható és megfelelően kommentezett, a kommentezés azonban ne menjen az átláthatóság rovására.
  • Az alkalmazáshoz a jegyzőkönyvben készüljön rövid felhasználói útmutató is (elmaradása -1 jegy)!
  • A jegyzőkönyvben szerepeljen a felhasználónév-jelszó páros!
  • A jegyzőkönyvben le kell írni az egyes feladatok megoldásának logikáját és a megoldás során meghozott tervezői döntéseket, azok indoklásával együtt.
  • A paraméteres lekérdezésekben PreparedStatement használata elvárt (ha elmarad, akkor a feladatra adható pontszám az egyébként adható max. 50%-a lehet).
  • Az eredmények előállításához szükséges logika (pl.: átlag, maximum, top N db számítása), ahol csak lehet, az SQL utasítás része legyen, és ne Java-ban kerüljön megvalósításra (ha ott kerül megvalósításra, akkor a feladatra adható pontszám az egyébként adható max. 50%-a lehet).
  • A megoldásnak a futás során megjelenő kivételeket le kell kezelnie. Kivétel nem juthat a kimenetre. A kivételkezelés megvalósításakor ügyeljünk arra, hogy nem csak SQLException történhet, a catch-ágakat különítsük el (kivételkezelés elmaradása -20%).
  • Igényes kód készítése esetén max. + 20% pontszám adható.
  • Különösen szép kivételkezelés esetén (pl. az Oracle hibakódok feloldása) max. + 2 pont
  • Az SQL utasításokban a sémanevek használata TILOS!

A ponthatárok

A mérésen a feladatok megoldására 50+5 pont kapható. Az idén alkalmazott értékelési rendszerhez igazodva a pontszámokhoz tartozó érdemjegyek a következők:


Jeles 41-50p Jó 34-40p Közepes 27-33p Elégséges 20-26p Elégtelen 0-19p ———– ——–

Figyelem! A jegyzőkönyv fejlécének tartalmaznia kell a megoldott feladatok sorszámát és pontszámát!

iMSc pontozás

Az iMSc pontok számítása összhangban az előző mérések pontszámításával: akkor jogosult a hallgató iMSc pontok szerzésére, hogyha a 4.2-es feladat pontszáma 0-nál nagyobb, illetve a többi feladatból szerzett pontok száma eléri a 42,5-et. Ekkor hozzáadódik a 4.2-es feladat pontszáma a szorgalmi feladat nélküli pontszámhoz, és a 85% feletti részből százalékpontonként 1 iMSc pontot kap a hallgató, de legfeljebb 10-et.

További segédanyagok

Java Database Connectivity: (a példák hasznosak lehetnek a PreparedStatement jobb megértéséhez és típusfüggvények használatához)

Szemelvények a JDBC API-ból

Ebben a részben vázlatosan ismertetünk néhány olyan témát, ami a hallgatói segédletből kimaradt, de hasznos lehet.

Időpontok (dátumok) kezelése

Ebben a szakaszban időpont alatt a dátum-idő-tengely egy pontjának valamilyen felbontású leírását értjük. Ebben az értelemben tehát a dátum egy nap felbontású időpont (1848-03-15), de beszélhetünk perc (pl. 1848-03-15 15:00) vagy másodperc felbontású időpontról is.

Hagyományosan a Java SE platformon az időpontok kezelése a java.util.Date osztályon alapul, amely milliszekundumos felbontású időpont tárolására alkalmas. Időzóna információt java.util.TimeZone és a java.util.Calendar osztályokkal kombinálva lehet kezelni.

A JDBC API-ban a java.util.Date osztályra építve a java.sql.Date, java.sql.Timestamp és java.sql.Time ún. wrapper osztályok teszik lehetővé időzóna-támogatás nélkül rendre a nap felbontású időpont, a nanoszekundum felbontású dőpont és a dátum nélküli, milliszekundumos felbontású idő kezelését.

A Java SE 8-as főverziójában a JEP 150 javaslat szerint bevezettek egy új API-t a dátumok és időpontok kezelésére, ami a java.time csomagban kapott helyet, és egységes keretben támogatja a dátum és időkezelés olyan problémáit, mint az időzóna nélküli és az időzónát tartalmazó különböző felbontású időpontok, csonka dátumok (pl. hónap-nap a java.time.MonthDay osztályban) és időintervallumok kezelése.

Az időzóna nélküli eseteket támogató néhány osztály:

A JDBC 4.2 ugyan a JEP 170 szerint támogatja ezek kezelését a generics-alapú <T> ResultSet.getObject(int, Class<T>) kiolvasó és az általános void PreparedStatement.setObject(int, Object) paraméter-beállító metódusokon keresztül, de ezt sajnos még nem minden driver implementálja.

Az Oracle JDBC Driver labor során használt 12.1 thin verziója jelenleg (2017. március) ezt nem támogatja, így típuskonverzióra van szükség a mintaalkalmazás LocalDate típusú mezői és a JDBC API között. A típuskonverzió bemutatására készítettünk egy JDBC LocalDate mintakódot, amely bemutat néhány esetet. Közülük az alábbiakra térünk ki:

Egy LocalDate típusú paraméter beállítására a Date java.sql.Date.valueOf(LocalDate) metódussal elvégzett típuskonverzió után a PreparedStatement.setDate(int, Date) használható, l. JDBC LocalDate mintakód, setDate.

Egy ResultSet-ből lekérdezett dátum értéket a LocalDate java.sql.Date.toLocalDate() metódussal konvertálhatunk LocalDate típusúvá, l. JDBC LocalDate mintakód, getDate(int).toLocalDate().

Az Oracle adatbázis Date típusa másodperc felbontású időpontot tartalmaz, amit hagyományosan a java.sql.Timestamp kezel, az új API-ban pedig a LocalDateTime osztály való erre. ResultSet eredményhalmazból lekérdezésére l. JDBC LocalDate mintakód, getTimestamp(int).toLocalDateTime().

Generált kulcsmezők lekérdezése SQL INSERT után

Új rekord beillesztésekor a mesterséges kulcsot gyakran az adatbáziskezelő generálja. Oracle Database esetén ez tipikusan ún. sequence objektumra alapozva történik az insert utasításban szereplő explicit sequence.nextval hívással, vagy a táblán definiált triggerrel. Az Oracle Database 12cR1 verzióban bevezetett ún. identity oszlop mögött is egy sequence objektum húzódik meg. Gyakori igény, hogy rekord beszúrása után lekérdezzük a létrejött rekord generált kulcsmezőjét.

A különböző SQL nyelvjárások erre különböző lehetőséget adnak, a JDBC API 3.0 verziója azonban bevezetett erre egy gyártófüggetlen interfészt. Ebben egy String tömb formájában megadható, hogy az INSERT utasítás végrehajtása után a rekord melyik mezőit szeretnénk visszakapni. Megjegyzés: a megoldásnak bár vannak korlátai, nem csak generált mesterséges kulcs lekérdezésére használható.

A JDBC LocalDate mintakód erre vonatkozóan is tartalmaz példát. A három legfontosabb metódus:

  1. Az [int java.sql.Statement.executeUpdate(String, String[])] hívás egy INSERT utasítás végrehajtása után a második paraméterben kért oszlopok értékeit teszi elérhetővé.
  2. A [PreparedStatement java.sql.Connection.prepareStatement(String, String[])] metódus olyan PreparedStatement objektumot ad vissza, amely az INSERT végrehajtása után - (1)-hez hasonlóan - a második paraméterben szereplő oszlopok értékeit teszi elérhetővé. L. a mintakód [prepareStatement][getGeneratedKeys mintakód, prepareStatement] hívásánál.
  3. A [ResultSet java.sql.Statement.getGeneratedKeys()] a végrehajtás után adja vissza az (1) ill. (2) során kért és elérhetővé tett mezőket egy ResultSet formájában. L. a mintakód [generált kulcsokat lekérdező ciklusában][getGeneratedKeys mintakód, getGeneratedKeys].

Jó munkát!

[int java.sql.Statement.executeUpdate(String, String[])]: http://docs.oracle.com/javase/8/docs/api/java/sql/Statement.html#executeUpdate-java.lang.String-java.lang.String:A- [ResultSet java.sql.Statement.getGeneratedKeys()]: http://docs.oracle.com/javase/8/docs/api/java/sql/Statement.html#getGeneratedKeys– [PreparedStatement java.sql.Connection.prepareStatement(String, String[])]: http://docs.oracle.com/javase/8/docs/api/java/sql/Connection.html#prepareStatement-java.lang.String-java.lang.String:A- [getGeneratedKeys mintakód, prepareStatement]: https://gist.github.com/jmarton/5320cbcfa8a382c83ae2ae28d77d4237?ts=2#file-localdatetestjdbc-java-L56-L57 [getGeneratedKeys mintakód, getGeneratedKeys]: https://gist.github.com/jmarton/5320cbcfa8a382c83ae2ae28d77d4237?ts=2#file-localdatetestjdbc-java-L103-L110